Harisnyas Pippi vagany, szeplos es voros haju kislany, aki a Villekulla-villaban lakik. Van egy koffernyi penze, igy a szulei nelkul is elboldogul, a kertben tart egy lovat, a villaban pedig egy Nilsson ur nevu majmot. Keruli az iskolat, es ha csak teheti, barataival, a szomszed hazban lako Tomival es Annikaval jatszik, vagy koszal a varosban. Pippivel sosem unalmas az elet: megment a tuzvesztol egy testverpart, edesseget vesz a varos osszes gyerekenek, vagy eppen porig rombol egy cirkuszi eloadast, sot meg az eromuveszt is elnaspangolja. Harisnyas Pippi talan sosem szuletik meg, ha Astrid Lindgren kislanya, Karin nem betegszik meg tudogyulladasban. O kerte meg anyukajat, hogy meseljen neki az agya mellett, ekkor talalta ki Lindgren az elso Pippi-torteneteket, amelyek - tobb atdolgozas utan, ujabb tortenetekkel egyutt - vegul evekkel kesobb, 1945-ben jelentek meg konyv formaban. Harisnyas Pippi szinte rogton elhozta szerzojenek a nepszeruseget: a Pippi-koteteket tobb mint nyolcvan nyelvre forditottak le, sikeruk hetven evvel az elso konyv megjelenese utan is toretlen.
