A tobb mint 700 000 peldanyban eladott konyv Ernest Hemingway es elso felesege, Hadley Richardson szivszorito szerelmenek tortenete. Hadley halk szavu, huszonnyolc eves no, aki mar-mar lemond arrol, hogy valaha is szerelmes es boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagoban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jokepu fiatal ferfi lobbanekony termeszete es szenvedelyes vagya, hogy irova valjon. A rovid udvarlast es a gyors hazassagkotest kovetoen hajora szallnak Parizs fele, es hamarosan az ott elo amerikaiak - koztuk Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott es Zelda Fitzgerald - szines es szeszelyes tarsasaganak unnepelt parja lesz beloluk. A kavehazak szabados erkolcsu vilaga azonban ellentetben all a csalad es a monogamia hagyomanyos ertekeivel. Hadley feltekenyseggel es onbizalomhiannyal viaskodik, Ernest pedig igeretes iroi karrierjenek elinditasan faradozik. Parizs tele van csabitassal, es a hazasparnak szembesulnie kell a veszellyel: Hemingway arulasa az irodalomtortenet egyik legszebb szerelmenek veget jelentheti. "Milyen hihetetlenul naivak voltunk mindketten azon az esten. Szorosan kapaszkodtunk egymasba, betarthatatlan igereteket tettunk, amelyeket nem lett volna szabad hangosan kimondanunk. Neha ilyen a szerelem. Mar akkor jobban szerettem ot, mint addigi eletem soran barkit vagy barmit. Tudtam, hogy feltetlen szuksege van ram, es azt akartam, hogy ez orokke igy legyen." A konyvhoz keszult ajanlo fuzetet itt letoltheti: A parizsi feleseg - reszlet
