Ket kamasz... A II. vilaghaboru sotetsege... Es a halvanyan pislakolo humanum, amely megmutatja az egyeduli kiutat: a lathatatlan fenyt. Marie-Laure LeBlanc, a Termeszettudomanyi Muzeumban dolgozo zsenialis lakatosmester lanya hateves koraban megvakul. Az apja elkesziti szamara Parizs tokeletes makettjet, hogy a lany tajekozodni tudjon a fenyek varosaban. Am mire elkeszul a miniatur varossal, a nacik lerohanjak Franciaorszagot es megszalljak Parizst... Werner Pfennig egy nemet arvahazban el es kulonos kepesseggel bir: mindenfele radiot kepes megjavitani es megszolaltatni. Tehetsegere hamar felfigyelnek, s Werner egy naci katonai iskolaban talalja magat, ahol kenytelen szembesulni a rendszer embertelensegevel... A naci invazio elol Marie-Laure apjaval egy tavoli, tengerparti kisvarosba menekul, nagyapja egykori hazaba, nem utolsosorban azzal a megbizatassal, hogy elrejtsek a Langok Tengerenek hivott es sotet legendakkal ovezett gyemantot, amelyet a megszallok egre-foldre keresnek. A haboru azonban hamarosan utoleri oket, es Marie-Laure retteg a hirhedt gyemant atkatol... Anthony Doerr lirai szepsegu regenye ket kamasz gyermek egymasba fonodo sorsan keresztul mutatja be a II. vilaghaboru embertelen poklat, a lathato sotetseget, amelybol a szilankokra tort, halvanyan pislogo humanum mutatja az egyeduli kiutat: a lathatatlan fenyt. Anthony Doerrt 2007-ben a Granta cimu brit irodalmi folyoirat a huszonegy legjobb fiatal amerikai regenyiro koze valasztotta, 2011-ben pedig megnyerte a Sunday Times novellapalyazatat. Neve azonban A lathatatlan feny cimu regennyel valt vilagszerte ismertte. A kotet nagyon jo kritikai visszhangot valtott ki, jeloltek a rangos National Book Awardra, hosszu ideig szerepelt a New York Times sikerlistajan, s a lap a 2014-es ev tiz legjobb regenye koze is bevalasztotta. 2015-ben pedig az Andrew Carnegie- es a Pulitzer-dijat is elnyerte. Doerr az Idaho allambeli Boise-ban el felesegevel es ket fiaval. A lathatatlan feny az elso magyarul olvashato muve. "Anthony Doerr a vilagot ugy szemleli, mint egy tudos, am ugy erzekeli, ahogy egy kolto. Sok mindenhez ert - radiokeszulekekhez, gyemantokhoz, puhatestuekhez, madarakhoz, viragokhoz, zarakhoz, fegyverekhez -, s mindennek tetejebe olyan szepen ir, olyan magaval ragado kepeket es jeleneteket alkot, hogy sorait olvasva maskent gondolunk az olyan jelentos dolgokra, mint a szerelem, a felelem, a kegyetlenseg, a kedvesseg, az emberi sziv szamtalan vetulete. Doerr uj regenye rendkivul izgalmas, a szerkezetet tekintve meresz, reszletekben es lelkiekben gazdag. Olyan mu, amelyet sokaig izlelget, amelyen sokat tunodik az ember, amely miatt boldogan marad fonn keso ejjelig, hogy aztan minden baratjat arra biztassa, olvassa el, megpedig azonnal." (J. R. Moehringer) "Ez a tortenet egy ekko, s ugy van osszerakva, mint egy antik zsebora: a sok kulonbozo szal tokeletesen fut ossze benne. Doerr stilusa es kepei lenyugozoek. Regota nem olvastam regenyt, amely ennyire magaval ragadott. A tortenet meg most is itt el bennem." (Abraham Verghese) "A termeszet torvenyeinek szepsege es a szornyu celok, amelyekre a haboru felhasznalja oket; az emberi sziv torekenysege es szivossaga; a pillanat megvaltoztathatatlansaga es az ido gyogyito ereje - a regeny finoman erzekelteti a vilag ellentmondasait. A nyelvezete epp olyan lelemenyesen megszerkesztett, mint a regeny lakatosmesterenek makettjei, a helyszineket is epp olyan erzekletesen idezi meg. Impozans es felemelo regeny." (M. L. Stedman) A Konyvjelzo magazin 2015. oktoberi szamaban megjelent cikk: Egy regeny, amelynek szive van
